Amikor visszatértem St. Maartenre, rá kellett jönnöm, hogy pont a hurrikánszezon kellős közepén érkeztem vissza a szigetre.
Miután utánanéztem, hogy Beryl mit művelt tavaly a déli szigeteken, különösen Carriacou-n, elkezdtem újragondolni, hogy valóban a nyílt tengeren akarok-e lenni akkor, amikor hatalmas időjárási rendszerek alakulnak ki.
Ezért elkezdtem mindenféle tengerésszel beszélgetni, hogy megtudjam, ők hogyan látják ezt a szezont.
A tengerészek többsége már elhagyta St. Maartent, mivel a hajóbiztosítások nem fedezik azoknak a hajóknak a kárait, amelyek a Karib-térség északi részén maradnak.
Ideje volt tehát egy kicsit komolyabban utánajárnom a témának.
Először is el kell ismernem valamit: túl későn értem vissza ahhoz, hogy az utazási projektem eredeti terve szerint haladjak tovább.
Nincs bennem megbánás, mert az Egyesült Államokban gyönyörű időszakot töltöttem, amit semmiért nem cserélnék el.
De a tények azok tények.
A repülésmentes utazási projektem egy időre szem elől tévesztettem. Elterelődött a figyelmem, és néhány dolog fontosabbnak bizonyult annál, mint hogy vakon kövessem az eredeti célomat.
Először is: hogyan alakulnak ki a hurrikánok?
Van erről egy klassz, kétperces vizuális magyarázat a YouTube-on link
A National Oceanic and Atmospheric Administration, vagyis a NOAA link szerint a pikáns trópusi ciklonok – más néven hurrikánok – kialakulásához négy kulcsfontosságú összetevő szükséges:
- Trópusi területen, óceán felett kell kialakulniuk, ahol a víz hőmérséklete meghaladja a 26,5 °C-ot.
- Szükség van egy már létező trópusi légköri turbulenciára – vagyis valamilyen meglévő szélrendszerre, amely mozgatja a légkört.
- Az óceán hője táplálja a zivatartevékenységet.
- Alacsony szélnyírásra van szükség. Ez azt jelenti, hogy a szél sebessége és iránya nem változik túl gyorsan a légkör alsó, körülbelül 600 méteres rétegében.
A hurrikán tehát ennek a négy tényezőnek az együttállásából kialakuló időjárási rendszer, amelynek szélsebessége meghaladja a 74 mérföld/órát.
Persze még ennek a négy tényezőnek az együttállása sem garantálja automatikusan, hogy hurrikán alakul ki.
Nézzük az óceán vízhőmérsékletét
A hurrikánok az Egyenlítő környékén alakulnak ki, a Karib-térséget és az Egyesült Államok partvidékét elérő rendszerek pedig jellemzően Afrika partjaitól indulnak nyugat felé.
Szóval mondjuk azt, hogy Gabon környékéről indulnak.
Nézzük meg az aktuális óceánhőmérsékletet, hogy nagyjából megtippelhessük, mire lehet számítani a következő hetekben.
Gabon környékén az óceán átlagos hőmérséklete jelenleg 25,3 °C, a mai érték pedig 24,6 °C.
Augusztusra az előrejelzett maximum 26,8 °C, az átlag pedig 25,5 °C.
Az én értelmezésem szerint – és a St. Maarten-i tengerészekkel folytatott beszélgetéseim alapján – ez azt jelenti, hogy a közeljövőben nem számítunk nagy trópusi légköri turbulenciára.
Legalábbis a következő hetekben nem.
Ez elég nagy különbség a tavalyi évhez képest, amikor Beryl már júliusban elérte a Karib-térséget.
Lehetséges út St. Maartenről Közép- vagy Dél-Amerikába hajóval
Beszélgettem néhány emberrel – többek között Erikkel, a korábbi kapitányommal –, hogy felmérjem, hogyan lehetne innen, az évnek ezen a pontján, lejutni hajóval Panamába vagy Kolumbiába.
Több Facebook-posztot is kiraktam, WhatsApp-üzeneteket küldtem helyi tengerészcsoportokba, és beszélgettem különböző hajósokkal.
Azt próbáltam kideríteni, hogy akar-e valaki most nyugat felé indulni Guatemala, valamelyik északi sziget vagy a szárazföld irányába.
De egyáltalán nem találtam senkit.
Legalábbis senkit, aki ebben az időpontban nyugat felé akart volna menni.
Így felmerült egy alternatív útvonal.
Ezt a ChatGPT-vel is leellenőriztem: dél felé, Martinique irányába.
Martinique ugyanis az úgynevezett hurrikánövön kívül eső, biztonságosabb irányként jöhet szóba.
Martinique nemcsak egy földi paradicsom, hanem több mint tízszer akkora sziget, mint St. Maarten, és egy hatalmas marinával is rendelkezik.
Ez pedig jelentősen megnöveli az esélyét annak, hogy innen találjak egy hajót, amely az ABC-szigetek felé tart.
Ha aktívan figyelem az időjárást, és 5–7 napos tiszta időablakokat keresek, akkor elméletileg elég nagy eséllyel el lehet jutni Martinique-ra.
Onnan pedig tovább lehet menni az ABC-szigetekre.
Az ABC-szigetek – Aruba, Bonaire és Curaçao – nemcsak stratégiailag fontos pontok, amelyek nagyjából 30–50 mérföldre fekszenek Venezuela partjaitól, vagyis a hurrikánzónán kívül, hanem mindössze 1–3 napos hajóútra vannak Cartagenától, Kolumbiától.
Cartagenából pedig újabb 1–3 napos hajózással el lehet érni Panamát.
Az útvonal tehát valahogy így nézne ki:
St. Maarten → Martinique → ABC-szigetek → Kolumbia → Panama
Forrás: Link
Na, nézzük meg, hogy ugyanez hogyan néz ki a ChatGPT-vel folytatott beszélgetésben.
Először is: mi történik egy vitorlással hurrikánban?
Elsőként azt akartam megérteni, milyen hatással van egy hurrikán – és ne felejtsük el, hogy hurrikánnak azt a rendszert nevezzük, amelyben a szélsebesség meghaladja a 74 mérföld/órát – egy vitorlásra.
Már az első kérdésből világossá vált, hogy a 41 csomó feletti szél jelentősen növeli a hajó felborulásának kockázatát.
Kérdés: Először is, hol van egy átlagos vitorlás felborulási pontja, vagyis mikor fordulhat fejjel lefelé?
Egy átlagos vitorlás felborulási pontja több tényezőtől függ, többek között:
– a hajótest kialakításától és a szélesség/hossz arányától
– a ballaszttól és a tőke típusától
– a vitorlázattól
– a hajó tömegétől
– a tenger állapotától és a hullámok irányától
Ennek ellenére egy általános becslést lehet adni.
⚓ Körülbelüli felborulási pont
A modern, 30–45 láb hosszú, egytestű túravitorlásoknál a felborulás szempontjából kritikus helyzet körülbelül 40–50 csomós szél felett alakulhat ki, különösen akkor, ha a hajót oldalról éri egy széllökés vagy hullám.
A valóságban azonban a felborulást általában nem önmagában a szél okozza, hanem a szél és a hullámok kombinációja.
Egy rossz szögben érkező hullám akár 30–35 csomós szélben is képes lehet ledönteni egy hajót.
🛟 Biztonsági intézkedések
Korán kell reffelni, vagyis csökkenteni kell a vitorlafelületet.
Viharvitorlát kell használni, vagy szélbe kell állni.
Figyelni kell a megfelelő súlyelosztásra.
És kerülni kell azt, hogy a hajó nagy, megtörő hullámokhoz képest keresztben álljon.
Ha egy konkrét hajótípust vagy méretet mondanék – például egy 36 lábas üvegszálas egytestű hajót –, akkor ennél pontosabb szélsebesség-tartományt is meg lehetne határozni.
Kérdés: St. Maartenről július 15-én szeretnék átkelni a Karib-tengeren Közép-Amerika felé. Van ennek kockázata?
Igen.
Július közepén már egyértelműen nő a hurrikánaktivitás az Atlanti-óceán térségében.
A Karib-tenger júliustól októberig a trópusi viharok és hurrikánok szempontjából aktív területnek számít.
A meleg víz, az alacsony szélnyírás és az Afrikából érkező trópusi hullámok tökéletes körülményeket teremtenek a ciklonok kialakulásához.
És ezek a viharok időnként meglehetősen gyorsan kialakulhatnak, kevés előzetes figyelmeztetéssel.
📍 St. Maarten → Közép-Amerika
Történelmi adatok
Július 10–20. között az Atlanti-óceánon már számos elnevezett vihar alakult ki, köztük több jelentős hurrikán is.
Júliusban átlagosan 1–2 trópusi rendszer alakul ki, és a gyakoriság a hónap előrehaladtával növekszik.
🧭 Meg lehet csinálni biztonságosan?
Csak nagyon szigorú feltételek mellett.
Valós idejű időjárás-előrejelzés és útvonaltervezés szükséges.
Olyan hajó, amely képes kezelni az erős záporokat, széllökéseket és rendezetlen tengert.
Rugalmas útvonal, amely lehetővé teszi a déli kitérőt – például az ABC-szigetek felé –, vagy akár az északi irányba történő menekülést, ha egy vihar kialakul.
És egy nagyon szűk, 3–5 napos időablak, amelyben az indulás előtt tiszta előrejelzés áll rendelkezésre.
🧭 Biztonságosabb alternatívák
Megvárni novembert vagy decembert, amikor a hurrikánszezon véget ér, és utána nyugat felé átkelni.
Ha viszont most mindenképpen tovább kell menni, akkor érdemes lehet egy olyan biztonságosabb zónába ugrani, mint Aruba, Curaçao vagy Bonaire.
Ezek a hurrikánövezet alatt helyezkednek el.
Ott ki lehet várni a szezon végét, vagy szűk időablakokkal tovább lehet haladni Kolumbia partjai mentén.
Összefoglalva
| Tényező | Július 15-i helyzet |
|---|---|
| Hurrikánkockázat | Magas, és hetente növekszik |
| Biztonságos időablak | Ritka, rövid |
| Ajánlás | Nem javasolt, hacsak nem sürgős, megfelelő műholdas időjárási támogatással és menekülési tervvel |
Mi van akkor, ha St. Maartenről Martinique-ra megyek, és onnan Panamába?
St. Maartenről Martinique-on keresztül Panamába hajózni technikailag lehetséges.
Július közepén azonban továbbra is kockázatos, mivel a hurrikánaktivitás egyre növekszik, különösen a Keleti- és Közép-Karib-térségben.
Ennek ellenére az általam módosított terv – vagyis először dél felé, Martinique-ra menni – okosabb és valamivel biztonságosabb stratégia, mint közvetlenül nyugatnak indulni St. Maartenről a Karib-tengeren keresztül.
🧭 Frissített útvonal: St. Maarten → Martinique → Panama
🌊 1. szakasz: St. Maarten → Martinique
Távolság: körülbelül 250–300 tengeri mérföld, vagyis nagyjából 2–3 nap.
Körülmények: passzátszelek, kezelhető hullámzás, klasszikus szigetről szigetre hajózós útvonal.
Kockázat: mérsékelt.
Továbbra is a hurrikánövben vagyunk, de szükség esetén biztonságos kikötőkben lehet menedéket keresni.
🛑 Várakozás és figyelés Martinique-on
Martinique rendelkezik hurrikánálló kikötőhelyekkel, megbízható időjárás-előrejelzéssel és jó ellátási lehetőségekkel.
Jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy megvárjuk a megfelelő időablakot a Panamába vezető átkeléshez.
🌊 2. szakasz: Martinique → Panama az ABC-szigeteken keresztül
Két fő lehetőség van.
A lehetőség:
Martinique → Bonaire → Aruba → Kolumbia partvidéke → Panama
Hosszabb, de biztonságosabb.
Közelebb marad a partokhoz, és a hurrikánöv alatt halad.
Több lehetőséget ad megállásra és menedékkeresésre.
A főbb állomások:
Bonaire (Kralendijk)
Aruba (Oranjestad)
Santa Marta, Kolumbia
Cartagena
B lehetőség:
Martinique → közvetlenül Panama
Körülbelül 1100 tengeri mérföld, vagyis 7–10 nap.
Gyorsabb, de sokkal kockázatosabb.
Nyílt vízen haladsz, és útközben nagyon kevés lehetőség van menedéket keresni.
Műholdas időjárásfigyelésre lenne szükség, például Iridium GO-ra vagy Garmin inReach-re.
✅ Az ajánlott stratégia
St. Maarten → Martinique július közepén.
Ezzel dél felé helyezed magad, és felkészülsz a következő szakaszra.
Figyeled a 10 napos időjárási előrejelzést.
Ha megnyílik egy nyugodtabb időszak, akkor az A útvonalat, vagyis az ABC-szigetek felé vezető utat érdemes választani.
Ez biztonságosabb, és több lehetőséget kínál arra, hogy szükség esetén kiszállj vagy menedéket találj.
A közvetlen útvonal csak akkor jöhet szóba, ha nagyon tapasztalt vagy az időjárás-alapú útvonaltervezésben.
És mindenekelőtt:
Rugalmasnak kell maradni.
Ha vihar alakul ki, maradj Martinique-on, vagy húzódj be az ABC-szigetekre.
Ne próbálj meg lefutni egy viharrendszert.
🧾 Amire szükség van
Viharstratégiai terv.
Valós idejű időjárási adatok.
Biztonságos kikötők listája.
Hurrikánmenedékek, például Le Marin Martinique-on, Kralendijk Bonaire-on vagy a Santa Marta marina.
Összefoglalás
Úgy tűnik, hogy a különböző források nagyjából megerősítik egymást.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem alakul ki nagyobb időjárási rendszer, akkor papíron kivitelezhetőnek tűnik az út Martinique felé, majd Martinique-ról az ABC-szigeteken keresztül Panama vagy Kolumbia irányába.
Ez az információ összhangban van a következő hetek időjárás-előrejelzéseivel, illetve azzal is, amit a tengerészekkel és a ChatGPT-vel folytatott beszélgetések során hallottam.
DE.
Ha eddig eljutottál ennek a blognak az olvasásában, akkor vagy elképesztően hűséges olvasóm vagy, vagy a címben megláttad, hogy van benne egy easter egg, és egyszerűen rájöttél, hogy annak valahol a végén kell lennie.
Ez utóbbi esetben is jár neked az elismerés.
És ha a fenti két kategória valamelyikébe tartozol – ami technikailag még mindig lehetséges –, akkor tartozom neked az igazsággal.
Az igazság és a következő lépéseim
Az igazság az, hogy most verem be az utolsó szöget a repülésmentes projektem koporsójába.
Már megvettem ugyanis a repülőjegyeimet Mexikóvárosba.
Jövő szerdán elrepülök, hogy találkozzak a barátommal, Pepével, akit még az egyetemi ösztöndíjas éveim alatt ismertem meg.
Onnan pedig szárazföldön folytatom tovább dél felé, Panama irányába.
Úgy tűnik, a guatemalai idegenvezetőmnek csak néhány szabad hete van augusztusban.
És egyszerűen nem tudtam kihagyni a lehetőséget, hogy találkozzak vele.
Szóval ha valakit hibáztatni kell azért, hogy a repülésmentes utazási projektemet ilyen csúnyán elbuktam, akkor ő az egyetlen felelős.
Valamikor valószínűleg megnyitom a nyilvános hibáztatás lehetőségét.
Majd meglátom.
Ha nem lett volna ez a találkozó, valószínűleg megkockáztattam volna, hogy hajóval lejutok Martinique-ra.
A jelenlegi, mérsékelt óceánhőmérséklet mellett ez végső soron egy erősen kiszámított kockázat lett volna, mivel jelenleg nem látszik komoly hurrikánveszély.
Gondolatok az utazásomról és a Kiss.the.journey-ról
Érdekes belegondolni, hogyan indult ez az utazás.
Repülőgépekkel és a klímaváltozással kapcsolatos szorongások táplálták.
Talán valahol az egész egyfajta bizonyítéknak akart lenni a környezettudatosságra.
Ebből pedig mostanra elég csúnyán megbuktam.
Őszintén szólva már azt sem tudom pontosan, minek kellett volna lennie.
Ha visszanézek magamra 8–9 hónappal ezelőtt, egyszerűen csak egy összetört srácot látok egy hosszú kapcsolat vége után.
Tele szorongással.
Jövőbeli tervek nélkül.
Csak a jelent akartam élni, mert rájöttem, hogy mindannyian halandó lények vagyunk, és nem fogunk örökké élni.
Így pedig valójában nincs sok értelme annak, hogy ezt az életet túlságosan komolyan vegyük.
Sikerült átkelnem az óceánon.
A Karib-tengeren egyelőre nem fogok átkelni.
És ez keserédes érzést hagy bennem.
Mert valahol tudom, hogy meg tudnám csinálni.
Többféle tengeri körülmény között is bizonyítottam már.
Igen, kockázatos.
De a kockázat kiszámítható, és rengeteg adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy időben előre jelezzük a hurrikánok kialakulását.
Röviden:
Tudom, hogy meg lehet csinálni.
Csak nem fogom megcsinálni.
Mert úgy döntöttem, hogy ennek a projektnek a céljánál most fontosabb dolgokat helyezek előtérbe.
És ezen a ponton egy kicsit tanácstalanul állok azzal kapcsolatban, hogy akkor valójában miről is szól az utazásom.
Azt viszont biztosan tudom, hogy továbbra is egy gyönyörű utazás.
Egy olyan utazás, amelyért örökké hálás leszek, hogy megtörtént velem.
Minden egyes pillanatát értékelem.
Már önmagában az is kiváltság, hogy ezt megtehetem.
Egy évvel ezelőtt még minden egyes fillért megszámoltam a zsebemben.
Költségvetéseket építettem.
A megtakarításaimat próbáltam okosan kezelni.
Most pedig azon az úton vagyok, hogy szisztematikusan elégessem mindazt, amit korábban félretettem.
Mostanra rájöttem, hogy a pénz tulajdonképpen csak egy darab papír.
Semmi több.
Persze továbbra is jó dolog, mert hozzáférést adott ehhez az utazáshoz.
De ehhez azt is meg kellett tanulnom, hogyan lehet valóban hasznosan felhasználni.
Az elmúlt éveimet egy anyagi dolgokból felépített birodalom létrehozásával töltöttem.
Csak azért, hogy rájöjjek:
az egész valójában a kényelem illúzióját teremti meg.
És a kényelem megöli az emberi lelket.
Az én lelkem tavaly teljesen kiszáradt.
Most pedig újra éledezik.
Valójában a szívem megfagyott, és képtelen volt normális emberi érzelmeket produkálni.
És csak néhány héttel ezelőtt történt meg velem – valószínűleg 10–11 hónap után először –, hogy kétségbeesetten elkezdtem sírni.
Régóta nem sírtam.
És gyönyörű, felszabadító érzés volt.
Mert rájöttem, hogy még mindig ember vagyok.
Röviden:
Valami nagyon emberi történik velem ezen az utazáson.
És ez nem feltétlenül olyasmi volt, amire számítottam.
De talán pontosan ez benne az egész szépsége.
Hogy egyszerűen nem láttam előre, hogy ez fog történni.
Határozottan nyitott szívvel és együttérzéssel érkeztem erre az útra minden élőlény iránt.
Hogy meglássam, milyen messzire tud elvinni a kedvesség.
Nézzük meg, hogyan bontakozik ki mindez a következő fejezetben, amely Mexikóból indul.
