634.nap: Felelős vagyok Nepálért.

Ma este támadt egy gondolatom, hogy a fenébe is. Lehet, hogy legalább részben én vagyok a felelős azért, ami Nepálban történt. Lusta voltam erről blogbejegyzést írni, úgyhogy megkértem a ChatGPT-t, hogy segítsen. Azt promptoltam neki: írj egy blogbejegyzést az én írásstílusomban, „Felelős vagyok Nepálért” címmel. Néhány nappal ezelőtt egy extrém sárlavina elmosott több falut Nepálban. AzContinue reading “634.nap: Felelős vagyok Nepálért.”

Día 628: Le pregunté a una IA sobre el futuro de la humanidad para que tú no tuvieras que hacerlo

Quería hacerle a una IA una pregunta que no creo que nos hagamos lo suficiente. No porque esperara que conociera el futuro. Sino porque quería ver qué pasa cuando pones todas las variables incómodas sobre la mesa al mismo tiempo. Así que empecé con el cambio climático, el consumo de recursos, las guerras y laContinue reading “Día 628: Le pregunté a una IA sobre el futuro de la humanidad para que tú no tuvieras que hacerlo”

Day 629: I asked AI about the future of humanity so you don’t have to

I wanted to ask an AI a question I don’t think we ask often enough. Not because I expected it to know the future. But because I wanted to see what happens when you put all the uncomfortable variables on the table at once. So I started with climate change, resource consumption, war and geopolitics.Continue reading “Day 629: I asked AI about the future of humanity so you don’t have to”

629. nap: Megkérdeztem az MI-t az emberiség jövőjéről, hogy neked ne kelljen

Fel akartam tenni egy kérdést az AI-nak, amit szerintem nem teszünk fel elég gyakran. Nem azért, mert azt vártam tőle, hogy tudja a jövőt. Hanem mert látni akartam, mi történik, ha egyszerre tesszük az asztalra az összes kellemetlen változót. Úgyhogy a klímaváltozással, az erőforrás-felhasználással, a háborúkkal és a geopolitikával kezdtem. Aztán eszembe jutott valami fontos.Continue reading “629. nap: Megkérdeztem az MI-t az emberiség jövőjéről, hogy neked ne kelljen”

628. nap: Az MI világában

Igazából nem is tudom, hol kezdjem ezt. Ami valószínűleg jó jel. Mert általában, amikor pontosan tudom, mit akarok mondani, még mielőtt elkezdenék írni, a végén valami olyat írok, ami sokkal intelligensebbnek hangzik, mint amilyen valójában vagyok. És nem akarom, hogy ez is egy ilyen legyen. Mostanában elég sokat gondolkodom az MI-ról. Nem azért, mert különösebbenContinue reading “628. nap: Az MI világában”

Día 628: En el mundo de la IA

La verdad es que no sé muy bien por dónde empezar con este. Lo cual probablemente sea una buena señal. Porque normalmente, cuando sé exactamente lo que quiero decir antes de empezar a escribir, termino escribiendo algo que suena mucho más inteligente de lo que realmente soy. Y no quiero que este sea uno deContinue reading “Día 628: En el mundo de la IA”

242. nap: El camino del corazón – A szív útja: egy szívfájdalom anatómiája verseken keresztül, avagy a nyitott szívvel való utazás lehetséges buktatói és arról, hogy miért éri meg mégis

Néhány nappal ezelőtt felhívtam Eriket – a kapitányt, barátot és mentort, akivel átkeltem az óceánon –, és elmeséltem neki a helyzetemet. Valakivel nagyon fontos találkozóm lett volna Guatemalában, az Atitláni tónál, de ő az utolsó pillanatban valahogy kihúzta magát a kapcsolatból. Napokig teljesen összetörtem. Körülbelül egy hónappal korábban, Providence-ben, Rhode Islanden pár héten keresztül elképesztőenContinue reading “242. nap: El camino del corazón – A szív útja: egy szívfájdalom anatómiája verseken keresztül, avagy a nyitott szívvel való utazás lehetséges buktatói és arról, hogy miért éri meg mégis”

Día 242: El camino del corazón, la anatomía de un corazón roto a través de poemas, aka las posibles desventajas de viajar con el corazón abierto y por qué sigue valiendo la pena

Llamé a Erik —el capitán, amigo y mentor con quien crucé el océano— hace unos días para contarle mi situación. Se suponía que iba a encontrarme con alguien muy importante para mí en Guatemala, en el Lago Atitlán, pero ella había dejado caer nuestra conexión prácticamente en el último momento. Estuve con el corazón rotoContinue reading “Día 242: El camino del corazón, la anatomía de un corazón roto a través de poemas, aka las posibles desventajas de viajar con el corazón abierto y por qué sigue valiendo la pena”

Day 242: El camino del corazón, the anatomy of a heartbreak through poems aka the possible downfalls of traveling with an open heart and why it’s still worth it

I called Erik (the captain, friend and mentor I’ve crossed the ocean with) a few days ago telling him my situation. I was supposed to meet someone very important to me down in Guatemala, at Lago Atitlan, but she has dropped the ball in our connection kinda last minute. I was heartbroken for days. WeContinue reading “Day 242: El camino del corazón, the anatomy of a heartbreak through poems aka the possible downfalls of traveling with an open heart and why it’s still worth it”

Design a site like this with WordPress.com
Get started